Fineszes Természetismereti Verseny








Föld

    Napunktól számítva a harmadik bolygó. Felszínét szárazföldek és vizek borítják. Földünk belső szerkezete nem egységes, hanem különböző tulajdonságú rétegekből áll. A középponti mag körül található a köpeny, legkülső, szilárd rétegét pedig kéregnek nevezzük.


    A magot szilárd belső és folyékony külső magra osztjuk, a köpeny is képlékeny belső és szilárd külső részből áll. 

    A köpeny szilárd, legkülső részét és a földkérget együttesen kőzetburoknak nevezzük. 

    A kőzetburok lemezekre töredezett darabjai lassan elmozdulnak egymáshoz képest, "úsznak".  A Föld külső felszínét alkotó lemezek mozgása miatt alakulnak ki hatalmas árkok az óceánok mélyén, törnek ki vulkánok, vagy gyűrődnek fel magashegységek.

    A termőtalaj, a kéreg legkülső egészen vékony része, a Föld szerkezetében nem számít külön rétegnek. Táplálékunk megtermelése szempontjából mégis a legfontosabb, mivel ebben a kis sávban találjuk a növények számára tápanyagot biztosító humuszt.

Földünket nitrogént, oxigént és egyéb gázokat tartalmazó burok, a légkör veszi körül.

 

Föld

Fortyogó lávából született.
Tornyosít dombot és hegyet.
Dacol ha fagy pattintja porrá,
tűri míg szél simítja dombbá.

Öleli óceán, lassan ringatja,
hullámok alá
bukik napról napra
s a mélyben magmába visszatérve
robannva tör majd újra égre.

Lávát ont, köpköd sziklát és ércet -
erdők lakják majdan ezt a bércet -,
csúcsából izzó hamuköd árad,
kőből csurgat óriás orgonákat.

De ha mérgét végleg kiadja
s szelíd alvásba ringatja
magát, otthona lesz apró világnak,
fának, embernek, illatos virágnak.

Fliegl Mónika  






Nézd meg az itt található animációt!   https://www.youtube.com/watch?v=e1ZYbJhKBCI


   
Mi történne, ha nem lenne ez, a bolygó teljes méretéhez viszonyítva vékony szilárd réteg a felszínen? Bizony nagy bajban volnánk!
A forró láván nem maradnánk életben.

A földkéreg az alapja minden épített környezetünknek, innen nyerjük a nyersanyagok nagy részét, megtisztítja és tárolja az édesvizet, növényeknek ad termőhelyet melyek táplálékkal és oxigénnel látják el az embereket, állatokat.
Így könnyen kitalálhatod a mai szóhasználatban az állati ürülék finomság, csemege a földnek.

A termőtalaj

    Az emberek csak akkor képesek életben maradni, ha oxigénhez és élelemhez jutnak. A növények a széndioxid lebontásával biztosítják az állatok és az ember számára az oxigént. Legalapvetőbb élelmeink a növényvilágból kerülnek az asztalunkra. Az állatok, melyeket megeszünk, szintén növényeket fogyasztanak. Lássuk hát, mire van szüksége a növényvilágnak!

    Ahhoz, hogy a növények megéljenek a Föld felszínén, szükségük van a számukra megfelelő körülményekre: megfelelő hőmérsékletre, vízre, fényre és tápanyagra. 

    Egy területen azok az élőlények maradnak életben és szaporodnak, melyeknek az adott terület a leginkább megfelel. Vannak vízigényes és szárazságtűrő, árnyékkedvelő és a perzselő napsütést is elviselő növények. Némelyek  a hűvösebb párás levegőt igénylik, mások száraz melegben érzik jól magukat. Egy háborítatlan területen az ott élő növény- és állatközösségek kialakítják maguk számára azt a kiegyensúlyozott körfolyamatot, ami biztosítja nekik az élethez, fejlődéshez, szaporodáshoz szükséges körülményeket. Így alakultak ki egy-egy területen az úgynevezett őshonos növények, állatok. Ezek az élőlények bizonyos esetben versenyeznek egymással, de sok esetben együttműködnek. Ha egy terület jelentősen megváltozik, akkor a rajta élő növények és állatok is megváltoznak vagy átadják helyüket más fajoknak. Mivel ez egy bonyolult egymással összefüggő rendszer, gyakran előfordul, hogy akár egy kisebb változás vagy egyetlen faj eltűnése egy területről több más faj vesztét is okozza. 





    Nézzük az erdő példáját. 

Fény

    Az erdőben megfigyelheted, hogy a fák igyekeznek ágaikkal, leveleikel a lehető legtöbb fényt megszerezni. Vannak olyan fák, mint a tölgy, melyek szellősebb lombozatukkal lehetőséget adnak alacsonyabb növények, cserjék számára is, mások, mint a bükkösök lombjukkal szinte sz összes napfényt felfogják. Így bizonyos erdőkben vadregényes aljnövényzetet találsz, máshol viszont csak néhány félárnyékot kedvelő faj él meg. 

Hőmérséklet

   A növények a hőmérséklet változásaihoz is képesek bizonyos mértékig alkalmazkodni. A viszonylag állandó éves átlaghőmérsékletű területeken más típusú növények élnek, mint azokon a területeken, ahol az évszakok változásával a hőmérséklet is nagyobb mértékben változik. Az állandó hőmérsékletű területeken elterjedtek az úgynevezett örökzöld növények, a hideg hegyvidéki tűlevelű erdők vagy a  déli melegebb vidékeken a pálmafélék. Magyarországon az évaszok váltakozása miatt gyakoriak a lombhullató erdők. Az erdő maga is képes egy kisebb terület hőmérsékletét (mikroklíma) befolyásolni. Biztosan te is észrevetted, hogy egy nagyon meleg nyári napon milyen kellemes egy hűvösebb erdőben kirándulni! A növények itt nem csak árnyékolással, de párologtatással is hűtik magukat és a környezetüket.

Tápanyagok

   Honnan jutnak tápanyaghoz a növények? Hiszen ha megnézzük, vannak fák, melyek már 100 éve ott állnak. Főleg ahol bokrok, cserjék kisebb lágyszárú növények is laknak, hogy lehetséges, hogy nem fogyasztották el a földből rég az összes tápanyagot? A válasz nagyon egyszerű. A talaj egy élettel teli tápanyaggyár. Az ősszel lehulló levelek, az állatok ürüléke, a kidőlt fák, elpusztult állatok mind visszakerülnek a nagyszerű körforgásba. Kisebb-nagyobb állatok és a lebontást végző mikroorganizmusok (apró élőlények, gombák, egysejtűk, baktériumok) feldolgozzák a szerves hulladékot, az összetett anyagok elemeikre bomlnak, így újra hasznosíthatók lesznek a növények számára. 

Tudod-e mit jelent a trágya szó? Tudod-e honnan származik?

Sok szavunk ered az ókorból. Az ógörög nyelvben ha egy állat legelt vagy ember gyümölcsöt evett, azt a trógó igével fejezték ki.  A tragéma, tarágia, terágya növényből készült finomság, csemege megnevezése volt mint például az aszalt gyümölcsök, magvak.

A 16. században Magyarországon a fűszeres édességet jelentett. A legrégebbi szakácskönyvek arra bíztatták a szakácsokat, hogy "trágyázzák meg jóféle fűszerekkel étküket", vagyis fűszerezzék az ételt.

Így a kérdésre a következő a válasz: a mai szóhasználatban az állati ürülék fűszer, fínomság, csemege a földnek.


    A termőtalajban élők, épp úgy, mint a földfelszín feleltt lakók, hol versengenek egymással, hol együttműködnek a túlélés érdekében. Itt is vannak szövetségesek, ellenfelek, találunk zsákmányt és ragadozót is. A talaj egészsége a növénytermesztés számára is nagyon fontos. Vannak olyan élőlények, melyek a szerves anyagok lebontásával biztosítják a növények számára hasznosítható tápanyagot - ilyen a földigiliszta -, vannak, melyek bizonyos anyagok felszívását könnyítik meg, mint például a nitrogénmegkötő baktériumok, de olyanok is akadnak, amik segítenek a növényeket megóvni bizonyos kártevőkkel, kórokozókkal szemben. A biogazdaságok gyakran használják egy-egy kártevő elpusztítására annak természetes ellenségét. Ennek a védekezésnek nagy előnye, hogy ezek a biológiai ellenfelek más élőlényt általában nem támadnak meg, a talajélet folyhat tovább. Ha a kártevőt sikerül kiirtani a területről, akkor az ellenfele élelem híján szintén elfogy nemsokára, így visszaáll az egészséges egyensúly, nem marad felesleges méreg a talajban. 

    Gondoltad volna, hogy 1 köbméter egészséges talajban (1mx1mx1m) sokkal-sokkal több élőlény lakik, mint ahány ember él a Földön? 

Talajdoktor

Kattints erre az oldara! Keresd meg azt az ábrát, amelyen az egészséges talajban lakó élőlények lehetséges mennyiségét egy piramis formában látod! Válaszolj a feladatlap eldöntendő kérdéseire!


Pusztuló talajok

    Az erdő nagyon szép példa, de az ember az évszázadok alatt jelentősen átalakította a környezetét. 

    Keresd fel EZT az oldalt! 

    Találsz rajta egy Magyarország térképet. A felette látható évszámokra kattintva megnézheted, hogyan változott az erdők mérete a honfoglalás (896) és 1992 között. 

    A növénnyel fedett területeken az elpuszuló növényi részek a felszínre kerülnek. A lebontás során a tápanyag a talaj felső részén keletkezik és onnan szivárog le és halmozódik fel, ahonnan a növények gyökereikkel szívják fel azt. Így azokon a területeken, ahol a növényzetet kiirják, nem kerül trágya vagy komposztált anyag a talajba, a szerves anyag utánpótlás megszűnik, a talaj tápanyagai mélyebb rétegbe szivárognak, ha a haszonnövényeket elvisszük a területről, akkor előbb-utóbb efogynak. 

A dél-amerikai esőerdőkben újabb és újabb erdőrészeket irtanak ki, mert a talajban levő tápanyagokat néhány év alatt elhasználják az ültetvények.

    A növények még egy fontos tulajdonsággal bírnak. Gyökereikkel kapaszkodnak othonukba. A gyökerek nem csak azért hasznosak, mert ezzel táplálkoznak a növények, de éppen úgy viselkednek, mint te, ha valaki el szeretné venni tőled a palacsintás tányért, ragaszkodnak talajukhoz. A gyökerek sűrűn átszövik a felszínt, ezzel megakadályozzák azt, hogy az eső vagy szél elhordja azt. EZEN a videón megnézheted, a növényzet hogyan védi meg a talajt!

    Városokat építünk, nagy területeken termesztünk azonos fajta növényeket, gyárakat, vegyi üzemeket működtetünk. Hogyan hat ez a talajra?

    A városok hatalmas területeken betonnal fedik le a talajt, sok ember él kis helyen, nagy a forgalom. Az esővíz nem tud beszivárogni a földbe, csatornán keresztül elvezetik, mégpedig minél gyorsabban. Ahol mégis beszivároghat, ott gyakran a közlekedésből, ipari tevékenységekből származó szennyezésekkel van tele: korom, nehézfémek, gumipor, olaj. A beépített területek alatti talajban nem élnek meg azok az élőlények, melyek az erdő gazdag talaját létrehozzák. 

    A kertekben gyakran olyan növényeket próbálunk életben tartani, melyek nem az itteni körülményekre fejlődtek ki, nem természetes részei a hazai növénytársulásnak. Más élőlényekkel szeretnének együttműködni, mások lehetnek a kártevőik, betegségeik is. Ha  kikerülnek természetes területekre elnyomhatják az ottani fajokat, megváltoztatják az életközösséget. Éppen ezért nem szabad a kerti növényi hulladékot erdőbe vagy patakpartra kivinni, mondván ott majd lebomlik! Inkább komposztálj otthon a kertben!

www. epa.oszk.hu

Az Országos Széchényi Könyvtár oldalán online olvasható újságok, kiadványok oldala.
Sok régebbi érdekességet találhatsz itt!
Nyisd ki ezt a 2005-ös magazint ITT.

Lapozz a magazin 38-39.oldalára! (Az weboldal lenti keresőjében 40-41. oldalnál találod meg.)

A lapozáshoz flash lejátszó szükséges, ha nem tudod megnyitni, akkor ITT megtalálod a cikket.

Olvasd el a  Konyhából a virágcserépbe című cikket, hogyan mesék a kiskakas a komposztkészítésről BotAnikának a kis virágnak!

A komposzt

    Minden kerben keletkező növényi anyag komposztálható. Érdemes két komposztálót működtetni, az egyikben a friss anyagokat a másikban a már félérett komposztot érleljük tovább. Ha a komposzba a szárazabb (pl. ágak) és a nedvesebb (pl. fű, konyhai növényi hulladék) rétegesen kerül, nem lesz sem túl nedves sem túl száraz, megfelelő mennyiségű oxigént kap, akkor a lebontó szervezetek megkezdhetik a munkát. A teljes átalakulás általában egy évet vesz igénybe, az esetlegesen még le nem bomlott faágakat rostálással kivehetjük a komposztból, ez jó alap lehet a friss anyagokhoz, hiszen a felületén rengeteg hasznos mikroorganizmus él. Amikor a komposzt egyenletes, barna, könnyű szerkezetű földdé válik, ki lehet juttatni a kertbe. A megüresedett komposzt helyére átforgatjuk, átrostáljuk az addig összegyűlt friss anyagokat. Vannak olyan növényi részek, melyek gyorsan bomlanak másoknak több idő kell az átalakuláshoz. A fenyőfélék vagy a diólevél lassabban bomlanak le, ezeket lehet külön komposztálni vagy hagyhatod a fa alatt is, a természet gondjára bízva, a földbe forgatva új tápanyagot ad majd a fának. A gyomokat érdemes még a magképződés előtt eltávolítani és a komposztba hordani. Otthon ne komposztálj húst vagy főtt ételt! Az állati eredetű anyagok közül az összetört tojáshéj viszont hasznos összetevője a komposztnak. 

    Mi a helyzet a városon kívül? A városban élő sok ember ellátásához sok élelmiszerre van szükség. A modern naggazdaságokban nagy területeken termesztenek egy fajta növényt, ez azt is jelenti, hogy egyféleképpen veszik ki a tápanyagot. A műtrágyák csak bizonyos anyagokat pótolnak, így gyérül, szegényedik a talaj. Az elmúlt 100 évben a termesztett zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma jelentősen csökkent. Gyakran használnak olyan talajfertőtlenítő szereket, gyom és rovarirtó szereket, melyek minden talajlakó vesztét okozzák nem csak a kártevőket pusztítják el. A kisebb területen termesztett, helyben és termesztési időben váltakozva ületett különböző növények kiegyenlítettebben veszik ki a tápanyagokat, sőt bizonyos növények kifejezetten szeretik más növények szomszédságát. 




Mit tehetsz te a talaj megóvása érdekében?

Igyekezz minél kevesebb szemetet termelni!

Gondolkozz felelőssen! Ezt már a vásárlásnál elkezdheted, hiszen ha jól meggondolod valóban szükséged van-e erre vagy arra, akkor megtetted az első lépéstt.

Amit lehet használj újra! Sok dolog van, ami már eredeti feladatát már nem tölti be, de másra még használhatod.

Adományozz! Azokat a tárgyakat, amik még használhatók, de neked már nem kellenek, juttasd el olyan szervezeteknek, akik azt el tudják juttatni rászoruló családoknak.

Gyűjtsd szelektíven a hulladékot! 

Komposztálj!

Ismerd meg a lakóhelyeden őshonos növény- és állatvilágot! 










This Template is provided by www.illusivedesign.com.